Who?

Két bagoly ül a fán.
Az egyik azt mondja : -Hú!
Erre a másik: -Anyádat ijesztgesd!

Ha jól emlékszem ez alsósként az egyik kedvencem volt. Remélem azóta azért fejlődtem humor terén...

A kocsiban pedig a sok dícséret miatt Sárinak is muszáj volt felpróbálnia...

Minta: Who?
Fonal: Drops Alaska -70gr
Tű: 4,5 mm

Quynn- a nagy meg a kicsi

Elég nehezen állok neki fotózni, pedig több elkészült darabom is van, de ma a Quynn sapikat sikerült lekapni.  Történt a múlt héten, hogy betévedtem az 1001fonalba, és kénytelen voltam vásárolni. Hosszas tapizás után, Malabrigo superwash-t vettem. El is kezdtem kötni Zsubinak egy kardigánt belőle, aztán mikor már majdnem kész lett ráeszméltem, hogy ez nem lesz túl praktikus, mert kb másfél hónapig lesz rá jó, pont abban az időszakban, amikor pont nem megyünk csiniszerkóban Operabálba meg  állófogadásra. Szóval lebontottam, és kötöttem belőle egyen-Quynn sapit..

A nagyobbról akciós képet is tudok tenni, a kicsiről majd később.

Nekem nagyon tetszik, mert van fülvédő, de nincs megkötő, és a homlokot is rendesen védi a hidegtől. Ráadásul egyestés darab, és nagyon egyszerű. Lehet hogy fog még készülni idén...

Minta: Quynn
Fonal. Malabrigo Rios- Azules szín, 20g és 46 g
Tű: 4,5 mm és 5mm

A szett

Gondoltam megmutatom nektek hogyan is néz ki együtt a Starr sapi, és a Holden kendő. Nagyon jó ez a szett, egyedül csak azt sajnálom, hogy majdnem tél végére készült el.

Starr

Még régebben kinéztem magamnak ezt a Kim Hargreaves mintát, és most végre sikerült is megkötni. Könnyebb volt, mint mire számítottam. Ma már ebben voltam, és sikere volt. Kb. 6 dkg Libikóka fonalból készült.
(és kikérem magamnak, ez nem egy sapkablog :D)

Flora

Kaptam tegnap pár képet a külhonba szakadt Flora sapiról. A tanulság az, hogy az ember kössön fotósnak, és akkor lesznek szép képek a blogján.  Íme.

 (vagy megtanulok normálisan fotózni)

A sapkák, meg az ünnepek

Lehet, hogy nem ért velem együtt mindenki, de én már nagyon örülök, hogy vége az ünnepeknek. Karácsony másnapjára begyűjtöttem a férjem betegségét én is, úgyhogy én is lázasan agonizáltam itthon. Szerencsére pont váltásban voltunk betegek, így tudtuk egymást ápolni. Aztán az elő-szilveszteri buli nekem agyrázkódással végződött, nem is kicsivel. Sikerült beesnem egy  ajtón, ami elvileg be volt zárva, és ehhez még csak nem is kellett lerészegedni. Másnap irdatlan fejfájás, hányás, szédülés, ügyelet, majd itthon fekvés. Ha lett volna még egy ünnep, akkor lehet hogy már csak 1 lábam lenne, vagy elüt egy kamion. Szóval végre vége az ünnepeknek, jól kibuliztam, kiünnepeltem magam egy időre.
Végre meg tudom mutatni a maradék karácsonyi ajándékokat, íme 3 sapka, aviatrix, mert a gyerekek abban a leghelyesebbek.

Az alsó Buckónak készült, ilyen használat közben.

Mindegyik Mosó Masából készült, a nagyobbak 60 gr-ból, a kicsi pedig 55-ből.

És kötöttem magamnak is egy Flora sapit, mert amióta elküldtem a barátnőmnek, azóta motoszkált a gondolat bennem, hogy ilyen nekem is kell. Dáma Létó színből készült, a fehér minta pedig a maradék Pehely fonal.

A szemem pedig nem kisírt, csak agyrázkódott vagyok.
És már tűn van a Levenwick kardigán, remélem nemsokára megmutathatom azt is. A folyamatos kötésben már csak a vizsgák akadályozhatnak meg.

Karácsonyi készülődés

Lassan ideje belátnom, hogy a rendszeresség nem az erősségem, ami elég jelentősen meglátszik a blogíráson is. Mondjuk ez mindennel így van, azok a dolgok, amiket mindennaposan kellene  csinálni nagyon nehezen mennek. Szóval hacsak nem lesz iszonyatos mennyiségű szabadidőm (amire nincs nagy esély), amivel nem tudnék mit kezdeni, akkor ebben nem lesz változás.  Na akkor önostorozás OFF, karácsonyi bejegyzés ON
A Karácsony nálunk egészen máshogy volt tervezve, mint ahogy végül lesz. Eredetileg úgy volt, hogy a Bükkben töltünk 4 napot távol az örjöngéstől, és távol a modern családok (értsd mindenkinek régi-új családja is van ) vándorcirkuszától. Szóval az idilli terv szerint nekünk már ott kéne lenni, enni az előre megsütött-megfőzött finomabbnál finomabb kajákat, a kályha mellett üldögélve szürcsölnénk az almás-fahájas teát, és bámulnánk bele a hóesésbe, miközben a markunkba röhögnénk, hogy a városban most az emberek biztos a dugóban ülnek az autóban/ölik egymást a fenyőkért/esetleg a nyugdíjas-pankrációban állnak sorban a hipermarketekben.
Na most hogy ezen ilyen szépen elábrándoztam lehúzom magam a földre. Valószínűleg fáznánk a házban, mert mi kb 23 fokhoz vagyunk szokva a nagy városi kényelemben, és kissé pudingok vagyunk,  éjszaka próbálnánk egy sajtkukacot megfékezni, hogy ne tekerje  ki magát a hálózsákból, emiatt akut alváshiánnyal küzdenénk, és a kinti budiban befagyna a fenekem. Inkább visszatérek a valóságba. Apapeti beteg, tehát le kellett mondanunk a vadromantikáról. Úgyhogy holnap lemegyünk Egerbe a Nagyihoz (aki tulajdonképpen Dédi), és ott töltünk el egy napot, punnyadó kényelemben.Én vagyok a sütifelelős a családban, úgyhogy napok óta sütök, mutatom is miket.

Ez tulajdonképpen egy szülinapi süti az anyukámnak, akinek ma van a szülinapja. Almás-szedres-gyömbéres-jamioliveres. Az utóbbi nincs belesütve.

Gyömbéres keksz, mert mézeskalácsot  évek óta sütök, és már nagyon unom. Buckó kérésére természetesen ünnepi állatformákban. Ő is segített sütni, nagyon ügyes volt, de olyan érzésem volt, mintha egy hurrikán söpört volna végig a konyhán.

Zabkeksz, nagyon egyszerű, és nagyon finom, a boltban kapható ehhez képest lóizé. A recept innen van. (ezt a blogot egyébként imádom, nagyon nőcis).
Készült még bejgli, de az erősen vállalhatatlan lett. Úgy néz ki, mintha egy atombomba robbant volna a sütőben. Erről nem készült fotó, és nem is fog :) És készült még darázsfészek is, de az előbb fogyott el, minthogy lefotózzam.
Na de hogy legyen valami kötős dolog is, több kötött ajándék is készült, amiket érthető okokból nem mutathatok még be, viszont van egy amit az ajándékozott már megkapott, ugyanis Londonba kellett kiküldeni, és biztosra szerettem volna menni, hogy odaér. Szóval már oda is ért, sikere is volt, úgyhogy megmutatom.

Sajnos ez egy esti fotó (állandóan sötét van, megőrülök tőle!!!!), de a tulaj ígért róla szép fotót. Angóra-gyapjú keverékből készült, pihe-puha és meleg. Töprengek rajta, hogy magamnak is csinálok egyet, csak más színekben.
Lesznek még karácsonyos fotók, csak győzzétek kivárni :)

Apasapi

Múltkor nem sikerült lefotózni ezt  a sapkát, mert otthon felejtettük. Pedig előbb készült, mint az előző bejegyzésben lévők. De ma megvolt a megfelelő alkalom, kirándulni voltunk. Ez az időszak, amikor a legszebbek az őszi színek. Pont belepasszoltak a sapka színei :D
A minta a népszerű Turn a square. Egyszerű kötni, de a jogless stripes technikát csak valahol a közepe táján sikerült elsajátítani, és az egymásnak dőlő fogyasztások vonalában kifeszülve elég lukacsos lesz... Szóval nem vagyok teljesen elégedett a dologgal részben a saját bénázásom, részben a minta miatt. De a lényeg, hogy a tulajdonos elégedett, bár amikor a csíkok színét fonal formájában látta még csak, akkor szerintem kicsit aggódott, hogy nem lesz-e nőies, de aztán megnyugodott. Azt hiszem.
A fonal Mosó masa, szerintem összesen másfél gombóc.

Fritőz, nyakmelegítő

Jövök az ígért képekkel.
Buckónak kötöttem egy sapit, ami Frileuse néven fut, de franciául semmit nem tudok, fogalmam sincs, hogy kell kimondani, ezért csak fritőznek hívom. Nagyon jó volt kötni, kicsit kevesebb mint 10 dkg Mosó Masából készült.

A nyakmelegítő pedig eredetileg kabátgallérnak készült. Van egy kabátom, aminek leszedtem a gallérját mert túl elegánsnak gondoltam. Ma már bánom, de gondoltam, hogy megoldom valahogy a kérdést, kötök rá egy gallért. Mikor elkészült, és rápróbáltam, akkor láttam csak, hogy nagyon béna. Így inkább nyakmelegítő lett belőle. Nagyon jó meleg, mert tulajdonképpen 2 gallér van összefordítva, és egybekötve.10 dkg Dáma fonalból készült. A minta saját kútfőből van. A gombok kókuszból készültek, ahogy a fenti macisak is.

Van még néhány dolog tűn, és van még egy elkészült sapi, nemsokára azok is jönnek. Egyelőre fel kell számolnom a katasztrófa övezetet, ami elvileg az otthonunk.